Lakásvásárlás: hitelből és támogatással 

A fiataloknak csupán a 37 százaléka képes a lakásvásárlását készpénzből finanszírozni, de ők is feltételezhetően külső tőketámogatással, jellemzően családi segítséggel. Ezzel szemben az idősebb generációk 62,5 százaléka tudja készpénzben, hitel nélkül megoldani lakásvásárlását – közölte az Otthon Centrum az MTI-vel.

A közlemény szerint a fiatalok életkorukból adódóan kevesebb megtakarítással rendelkeznek, piaci hitelt a fiatalok 35 százaléka vett fel, míg a fennmaradó 28 százalék valamelyik családtámogatási kedvezmény igénybevételével jutott ingatlanhoz.

Az Otthon Centrum a 30 év alatti korosztály lakásvásárlási szokásait elemző kutatásában azt is megállapította, hogy a hitelt felvevő fiatalok 58 százaléka tisztán piaci alapút választott 2021-ben, míg a hitelt családi otthonteremtési kedvezménnyel kombinálók aránya 20,7 százalék volt. Mindezek mellett a fiatalok 9 százaléka még a Babaváró hitelt is felhasználta. Az egyedül Babaváró hitelt igénylők aránya viszont mindössze 1,4 százalék volt az ingatlanközvetítő hálózat idei tapasztalatai szerint.

A Soldus Aurum megjegyzése:

A már fiatalkorban elkezdett megtakarítás kiváló alapot adhat céljaink eléréséhez – a lakossági arany kézzelfogható anyagi biztonságot nyújthat saját otthon megvásárlásához. Kérjen személyre szabott tájékoztatást a Soldus Aurum aranymegoldásairól!

Otthonteremtés

    Nyugdíjas évek: 22 millió forint a kényelem záloga?

    A 30-59 éves magyar megtakarítók 40 százaléka biztonsági tartalék gyarapítására gyűjt, amelyet a lakáscél 33 százalékkal és a nyugdíjcél 32 százalékkal követ – tájékoztatta a K&H reprezentatív felméréséről az MTI-t.

    A magyarok 58 évesen szeretnének nyugdíjba menni, ugyanakkor arra számítanak, hogy ez ténylegesen 10 évvel idősebb korukban történik meg. Tízből közel hatan azt várják, hogy főként az állami nyugdíjból kell majd gazdálkodniuk, ám mindössze 29 százalékuk gondolja azt, hogy ebből a juttatásból jól meg tud majd élni. Az érintett lakosság véleménye az, hogy 22 millió forintot kell összegyűjteni ahhoz, hogy a nyugdíjas években kényelmesen lehessen élni.

    A 20 százalékos adókedvezménnyel igénybe vehető nyugdíjbiztosítással az állami nyugdíjra számítók 19 százaléka takarékoskodik – derül ki a kutatásból. Ennél népszerűbbnek számít a nyugdíjpénztári megtakarítás, de sokan az ingatlanukból származó jövedelmet tekintik plusz forrásnak. A nyugdíjbiztosítással takarékoskodókat nézve a 35 év alattiak havonta átlagosan több mint 16 ezer forintos díjat fizetnek, az ennél idősebbek pedig közel húszezer forintot, ami egyaránt közel 3 százalékos emelkedést jelent tavalyhoz képest.

    A közleményből az is kiderül, hogy a megkérdezettek 60 százaléka a pandémia hatására kevesebbet tud félretenni a nyugdíjas éveire.

    A Soldus Aurum megjegyzése:

    Hogy egyre többen jutnak el oda, hogy a gondtalan aranyévekhez elengedhetetlen az öngondoskodás, örvendetes tény. A kérdés az, hogy milyen lehetőségeink vannak erre, és hogyan találjuk meg a legjobb megoldást. A Soldus Aurum segít a választásban.

    Ha egy nyugdíjazás előtt állónak nettó 300 ezer forint a havi fizetése, és a „visszavonulást” követően is szeretne ekkora összegből gazdálkodni, ahhoz jelentős megtakarítással kell rendelkeznie. Ma átlagosan 15 év a várható nyugdíjas lét időtartama, tehát minimum 15 évnyi nyugdíj-kiegészítésre van szüksége. A jelenlegi fizetése alapján – a nyugdíjkalkulátor számításai szerint – körülbelül 136 ezer forint nyugdíjra számíthat, ami 164 ezer forinttal kevesebb a vágyott összegnél. Azaz mintegy 30 millió forintnak kellene a bankszámláján lennie a nyugdíjazása időpontjában, hogy meglegyen a különbözet, és elmondhassa, hogy gondoskodott magáról. De ez tényleg így van? Lássuk!

    Ha nekem 20 évem van összegyűjteni ezt a pénzt, akkor havonta 125 ezer forintot kell félretennem. De ez csak akkor igaz, ha nem számolunk az inflációval. Ugyanis, ha ugyanolyan 20 évünk lesz, mint az ezt megelőző időszak volt, ez az összeg csak a 40 százalékát fogja érni! És a hátralevő 15 nyugdíjas évben még tovább csökken a vásárlóértéke. Ezt elkerülendő legalább 2,5-ször több pénzt kellene havonta félretenni. Azaz húsz éven keresztül 312 500 forintot minden hónapban azért, hogy ugyanazt az életszínvonalat tudjam biztosítani magamnak a nyugdíjas években is, és ne szoruljak rá a gyermekeim támogatására. Egyszerű a feladat, nem?

    Hogy mi lehet a megoldás? Egy biztos: a lakossági vagy befektetési arany válságállóvá tesz, megvéd minket a pénzügyi krízisek hatásaitól is. Az alapja az a tény, hogy a lakossági arany (befektetési arany) hétszer akkora értékűre nőtt az elmúlt 20 évben, mint a forint. Ha ehhez hozzávesszük az inflációt is, csaknem húszszoros(!) a különbség.

    Szerencsére a legtöbb embernek van rá 10-15-20 éve, hogy gondoskodjon arról, hogy az aranyéveit gondtalanul tölthesse. Nézzünk erre is egy példát! Ha húsz év alatt 20 ezer forintot tettünk volna félre havonta, összespórolhattunk volna 4 millió 800 ezer forintot. Ezzel szemben, ha lakossági aranyban gyűjtöttük volna a pénzünket, azaz minden hónapban aranyat veszünk a 20 ezer forintból, akkor ma ezt közel 20 millió forintra válthatnánk át.

    A lakossági arany kézzelfogható anyagi biztonságot nyújthat nyugdíjas éveire, miközben tartalékként is felhasználhatja, ha szükséges. Kérjen személyre szabott tájékoztatást a Soldus Aurum aranymegoldásairól!

      Hiába a megtakarítás, ha nem élvezhetjük

      A Mabisz öngondoskodási-nyugdíjbiztosítási témájú kampányában a tudatos jövőtervezésre ösztönzi az embereket, és rámutat arra, hogy a nyugdíjas évek zavartalanságához a megtakarítás, azaz az anyagi biztonság mellett nagyon fontos a fizikai és mentális egészség megőrzése is – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) közleményéből.

      Ennek tudatosítása azért is különösen időszerű, mert az elmúlt 20 évben 15,1 százalékról 19,9 százalékra nőtt hazánkban a 65 év felettiek aránya a lakosságon belül, és ez a ráta 2050-re 27,7 százalékra, 2100-ra pedig 31 százalékra emelkedhet. És miközben ezekről az előrejelzésekről beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy részben a nem megfelelő egészségi állapotra vezethető vissza, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb a 65 évesek várható élettartama: a jelenlegi nyugdíjkorhatár elérésekor a nők várhatóan még 18,6 évet, a férfiak 14,8 évet élnek.

      Azt, hogy ezen a téren van lehetőség az előrelépésre, jól mutatja, hogy az idősek egészségi állapotáról készült uniós felmérésben Magyarországon az idősek 29 százaléka ítélte nagyon rossznak egészségi állapotát 2019-ben, miközben az EU átlagában 18,8 százalék nyilatkozott így. Emellett a magyarok mindössze 19,1 százaléka minősítette jónak egészségi állapotát, szemben az EU 40 százalék feletti átlagával – olvasható a közleményben. A tényezők között említik azt is, hogy a rendszeres testmozgást végző idősek aránya is Magyarországon az egyik legalacsonyabb. A 65-74 év közöttiek 22 százaléka végez legalább heti 3 óra fizikai testmozgást, amibe az aerob sportokon kívül beletartozik a gyaloglás is. Az EU-átlag 44,5 százalék, de Hollandiában, Dániában, Svédországban az idősek nagyjából 70 százaléka mozog rendszeresen.

      A Soldus Aurum megjegyzése:

      Mielőtt bárki azt gondolná, hogy nyugdíjasként vagy a nyugdíjas korhoz közeledve már késő elkezdeni sportolni – különösen, ha fiatalabb korában soha nem fordított gondot a rendszeres testmozgásra –, a szakemberek határozottan elutasítják ezt a nézőpontot. Azt vallják, hogy a rendszeres testmozgást sosem késő elkezdeni, persze néhány alapszabály betartása elengedhetetlen. Alapvetően már napi 20 perc mozgás is jelentősen változtathat életminőségünkön, ami lehet akár gyaloglás, kerékpározás, úszás, vízi torna vagy jóga is. A legfőbb szempontok a fokozatosság és a rendszeresség, de érdemes idősek edzésére/tornáztatására specializálódott szakember tanácsát kérni.

      Bár az egészségéért mindenki maga felel, de a gondtalan aranyévek elérésében számíthat ránk. A lakossági arany kézzelfogható anyagi biztonságot nyújthat nyugdíjas éveire, miközben tartalékként is felhasználhatja, ha szükséges. Kérjen személyre szabott tájékoztatást a Soldus Aurum aranymegoldásairól!

        57 évesen mennének nyugdíjba, de kevés lesz a jövedelem

        A magyar munkavállalók átlagosan 57 éves korukban szeretnének nyugdíjba vonulni, 9 évvel korábban, mint amit valószínűnek tartanak jelenlegi tudásuk szerint – derül ki a Groupama Biztosító megbízásából készült kutatásból.

        Az MTI tájékoztatása szerint a közleményben kiemelték: bőséges vagy legalább kényelmes életre a 18-65 év közöttiek csupán 13 százaléka számít, míg csaknem 60 százalék azt gondolja, hogy igényeihez képes szűkösen vagy egyáltalán nem lesz elegendő a jövedelme nyugdíjas éveiben. A nyugdíjas élet tervei között nem szerepelnek hatalmas kiadásokat jelentő tételek, a bakancslistás külföldi utazások például nem kerültek be a legfontosabb célok közé – állapította meg a felmérés. A család támogatása, az unokákkal együtt töltött idő, belföldi utazás, egészséges táplálkozás a legfontosabb, amire költeni szeretnének a magyarok nyugdíjas korukban.

        A válaszokból az is kiderült, hogy az emberek várakozása szerint az állami nyugdíj összege a nyugdíj előtti jövedelmük alig több mint felét (53 százalék) fogja kitenni. Az időskori jövedelem kiegészítését minden negyedik megkérdezett a nyugdíj melletti munkavállalással tervezi. A magyarok 21 százaléka nyugdíjcélú, míg 19 százalékuk egyéb megtakarításból tervezi kiegészíteni állami nyugdíját.

        A felmérés alapján minden negyedik aktív felnőtt rendelkezik valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással, és ezt a takarékosságot átlagosan 34 éves korukban kezdték el. A kutatásban résztvevőknél leginkább az anyagi bizonytalanság motiválta a takarékoskodás megkezdését, első helyeken említették például, hogy megtapasztalták a saját környezetükben, hogy milyen kevés az állami nyugdíj, vagy hogy nem szeretnék majd gyermekeiket terhelni idős korukban.

        A megkérdezettek negyede lehetségesnek tartja, minden tizedik válaszadó pedig azt nyilatkozta, hogy várhatóan bele is vág a közeljövőben egy nyugdíjmegtakarításba. Még többen vannak azonban azok, akiket valamilyen vonzó ajánlat gondolkoztatna el. A válaszadókat motiválná a szokásos befektetésekhez képest kedvezőbb hozam, és egy olyan lehetőség (57 százalékban), ahol nem kellene minden hónapban fixen befizetni ugyanazt az összeget.

        A Soldus Aurum megjegyzése:

        A lakossági arany kézzelfogható anyagi biztonságot nyújthat nyugdíjas éveire, miközben tartalékként is felhasználhatja, ha szükséges. Ha szeretne időben gondoskodni kényelméről, kérjen személyre szabott tájékoztatást a Soldus Aurum aranymegoldásairól!

         

        Nyugdíjprémium

          Félünk a munkanélküliségtől

          A munkaerőpiacot fenyegető kihívások miatt felértékelődtek a jövedelempótló biztosítások – közölte a BNP Paribas Cardif Biztosító Zrt. az MTI-vel. Tapasztalataik alapján a járvány miatt erősödött a félelem a munkanélküliségtől. Sokan rájöttek arra is, hogy rendszeres fizetés híján nem tudnák fizetni a kiadásaikat és a hiteleiket. A hitelfedezeti biztosítások iránt akkor ugrott meg leginkább, amikor a legszigorúbb korlátozások léptek életbe – írták.

          A biztosítótársaság az ügyfelek visszajelzései alapján ugyanakkor azt is megállapította, hogy a belföldi munkavállalók 70 százaléka számíthat külső segítségre. A legnagyobb részük, 56 százalékuk a családjára támaszkodhat, míg hitelfedezeti- vagy jövedelembiztosítással 18 rendelkezik. A megtakarítás 24 százalék számára 1 hónapra, 38 számára 2 hónapra elég, de 9 százalék 1 évnél tovább is kibírná rendszeres bevétel nélkül.

          A közlemény szerint a lakossági tartalékok valószínűleg nem nőttek, hanem a beosztásuk alakult át. Az emberek a hosszúra nyúlt járvány alatt megtapasztalták, hogy a korábban megszokottnál kevesebb pénzből is kijönnek.

          A Soldus Aurum megjegyzése:

          Az öngondoskodásnak jó néhány formája létezik, ami közös bennük, hogy mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai egyaránt. Hogy az alternatívák közül melyik a számunkra legjobb választás, az több tényezőtől függ. A legfontosabb, hogy megfogalmazzuk a céljainkat, és ezzel párhuzamosan számba vegyük a lehetőségeinket. Azaz tudjuk, hogy miért takarékoskodunk és mennyit tudunk félretenni. Ha az megvan, azt is végig kell gondolni, hogy az egyes befektetési és megtakarítási formák milyen kötelezettségekkel járnak, és mit tudunk tenni, ha hirtelen drasztikus változás áll be az életkörülményeinket illetően. Például a munkahelyünk elvesztése vagy egy hosszan tartó egészségügyi probléma során tudjuk-e fizetni a választott megtakarítási formát?

           

          A lakossági vagy befektetési aranyat forgalmazó Soldus Aurum ilyenkor is törzsvásárlói mellett áll, és rugalmasan segít a problémák áthidalásában.

          A lakossági arany kézzelfogható anyagi biztonságot nyújthat nyugdíjas éveire, miközben tartalékként is felhasználhatja, ha szükséges. Kérjen személyre szabott tájékoztatást a Soldus Aurum aranymegoldásairól!

          Munkanélküliség 2

            A KINCS aktuális felmérésének tanúsága szerint a magyarok négyötöde egyetért azzal, hogy az idősek a társadalom egészének hasznos tagjai. Különösen a gyermeket nevelők válaszaiból látszik, mennyire fontos az idősek jelenléte a családokban, ugyanis a legtöbb pozitív választ a kisgyermekes szülők (88%), illetve a 3 vagy több gyermeket nevelők (83%) adták, és esetükben nincs is olyan, aki ezzel legalább részben ne értene egyet.

            Az idősebb korosztály társadalmi megbecsülésének fontos háttere, hogy a megkérdezett nyugdíjasok 83 százaléka nagyszülő, így van legalább egy unokája. Több mint a nagyszülők felének (52%) három vagy több unokája is van. A nagyszülők 96 százaléka – saját bevallása szerint – kifejezetten jó kapcsolatot ápol az unokájával. Kétharmaduk hetente legalább egyszer találkozik az unokájával, 25 százalék naponta, 17 százalék pedig hetente többször. A nagyszülők hatoda látja csak az unokákat ritkábban, mint havonta.

            A nagyszülők és az unokák közötti jó kapcsolattal is magyarázható, hogy a nyugdíjas válaszadók közül a legtöbben azt tervezik, hogy a nyugdíjprémium összegét leginkább családjukra (52%) költik. Emellett 45 százalékuk egészségügyi kezelésekre és gyógyszerekre, 41 százalékuk az otthonára, ugyanennyien élelmiszerre fordítanák a pénzt, és nagyjából harmaduk (37%) azt tervezi, hogy félreteszi.

            Az idősebb korosztály értékeinek elismerése mellett abban is széles körű egyetértés van a válaszadók között, hogy az időskori biztonság megteremtése az államnak és családnak egyaránt feladata. 72 százalékuk szerint az idősek anyagi biztonságának megőrzése az állam, míg 63 százalékuk szerint az idősekről való gondoskodás a család feladata.

            Módszertan: A KINCS országos reprezentatív kutatása 2021. október 20-29 között, két 500 fős minta telefonos megkérdezésével készült. Az egyik alminta reprezentatív a 18 évnél idősebb magyar lakosságra nem, életkor, településtípus, valamint iskolai végzettség szerint. A másik alminta reprezentatív a 60 évnél idősebb magyar lakosságra nem, életkor, településtípus, valamint iskolai végzettség szerint.

            Forrás: KINCS

            nagypapa unokával