Ritkán fordul elő, hogy annyi szabályozási változást hoz egyetlen nap a pénzügyeinkben, mint 2023. július 1-je. Azok kedvéért, akik nem követték figyelemmel az ezzel kapcsolatos híreket: a hét legfontosabb változás közül 2 a megtakarításainkat, 2 a hiteleinket, 3 pedig a számlaszolgáltatásainkat érinti. Ezeket foglalta össze a portfolio.hu.

1. 13%-os szocho bevezetése
2023. július 1-jétől 13%-ot szochót kell fizetniük a megtakarítóknak azon megtakarításaik és befektetéseik újonnan keletkező kamatjövedelme után (az árfolyamnyereséget is ideértve), amelyek után eddig is 15%-os kamatadót kellett fizetni. A folyószámlabetétekre, a július 1-je után lekötött bankbetétekre vagy vásárolt befektetési jegyekre (az ingatlanalapok kivételével), valamint a szintén ezután kötött megtakarítási célú életbiztosításokra kell elsősorban gondolni. Eközben az állampapírok, az ingatlanalapok, a lakás-takarékpénztári megtakarítások és a tőzsdei ügyletek mentesülnek az új adóteher alól. A TBSZ-re vagy NYESZ-re vásárolt befektetésekre egyáltalán nem vonatkozik a szocho, az egyszeri díjas életbiztosításokkal pedig 5 év után, a rendszeres díjas életbiztosításoknál 10 év után lehet teljesen mentesülni alóla.

2. A befektetési alapok állampapírba terelése
A lakossági befektetőket közvetett módon érinti, hogy július 1-jével szigorított a kormány a befektetési alapok mögöttes befektetéseire vonatkozó szabályokon. Előírta, hogy:
– az értékpapíralap – ideértve kizárólag a kötvényalapot, részvényalapot és a vegyes alapot – portfóliójában tartott eszközük súlya legalább 60 százalékos mértékben értékpapír kell, hogy legyen.
– az értékpapíralapok és az ingatlanalapok a likvid eszközeik legalább 20 százalékát a magyar állam által kibocsátott diszkont kincstárjegyben kell, hogy tartsák (ez nem alkalmazandó a legalább 80%-ban külföldi eszközbe fektető alapokra).

3. Az adósságfékszabályok módosulása
A Magyar Nemzeti Bank elnöki rendeletmódosítása változtatott a lakossági eladósodás szabályain. Többek között
– az eddigi 500 ezer forintról 600 ezer forintra emelkedik az a nettó jövedelemhatár, amely felett a kisebb jövedelműekhez képest 5-10 százalékponttal magasabb jövedelemarányos törlesztőrészlet (JTM) mellett adósodhat el a hitelfelvevő. Így például a személyi kölcsönt vagy a legalább 10 évre fixált kamatozású lakáshitelt felvevők számára ez lesz az az összeghatár, amely alatt az adósok és adóstársak összesített nettó jövedelmük 50%-áig, fölött pedig annak 60%-áig vállalhatnak hiteltörlesztést (havi törlesztőrészletet).
– a hasonló összegű hitellel vagy hitelkerettel még nem rendelkezők esetében az eddigi 300 ezer forintról 450 ezer forintra emelkedik az a maximális hitelösszeg, amely mellett nem kell figyelembe venni az adósságfékszabályt.
Az infláció figyelembevételének a szándékával bevezetett ezen új szabályokat a július 1-je után igényelt hitelekre kell alkalmazni.

4. Változások a diákhiteleknél
A szabad felhasználású Diákhitel1 kamata 2023. július 1-jétől kezdődően az ügyfeleknek, a hitelfelvevő hallgatóknak és a már végzett diákoknak az eddigi 4,99%-ról 7,99%-ra emelkedik. Kamatmentesen áll viszont továbbra is rendelkezésre a képzési hitel és a Diákhitel2.
Jelenleg mintegy 200 ezren veszik igénybe a Diákhitel Központ által kezelt termékeket, amelynek felét teszi ki a szabad felhasználású Diákhitel1-et igénybe vevők köre. A GFM közleménye szerint az egy számjegyű infláció, valamint ezt követően az egy számjegyű jegybanki irányadó kamat elérése után a Diákhitel1 kamata újra 4,99%-os szintre csökkenhet.

5. A díjmentes bolti készpénzfelvétel bevezetése
Július 1-jével lép életbe a kormány cashback szabályozása, mellyel a cél az lenne, hogy a bolti fizetéssel egybekötött készpénzfelvétel szélesebb körben terjedjen el. Havonta legfeljebb két alkalommal, 40 ezer forintot összességében meg nem haladó mértékben teszi lehetővé, hogy a vásárlók készpénzhez juthassanak, ezen készpénzfelvétel után a vásárlók bankja nem számíthat fel díjat és költséget. A cash-back szolgáltatás kiegészíti a jelenleg is érvényben lévő ingyenes készpénzfelvételi lehetőséget, végső soron 150 ezer forintról 190 ezer forintra emelkedik a havonta díjmentesen felvehető készpénzmennyiség. A lehetőség a cash-back szolgáltatást nyújtó kereskedőknél és szolgáltatóknál lesz elérhető.

6. Az 1000 forintos alapszámla bevezetése
Egy kormányrendelet harmadára csökkenti az úgynevezett alapszámla díját, amelyet a bankok kötelesek meghatározott feltételek mellett legfeljebb havi 1000 forintért bárkinek biztosítani július 1-jétől. Az alapszámla alapdíja az eddigi szabályok szerint nem lehetett több, mint a megelőző év utolsó napján érvényes legkisebb összegű havi bruttó minimálbér 1,5%-a, ám a közlönyben március 30-án megjelent kormányrendelet ezt a díjat harmadára csökkentette. Az alapszámla alapdíja így tehát már nem lehet több, mint a megelőző év utolsó napján érvényes legkisebb összegű havi bruttó minimálbér 0,5%-a. Mivel 2022 decemberében 200 ezer forint volt a havi minimálbér összege, 2023. július 1-jétől az alapszámla havidíja legfeljebb 1000 forint lehet.

7. A nem engedélyezett szerencsejátékok tranzakcióinak banki letiltása
Életbe lépett július 1-jén az a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosítása is, amely szabályozza a pénzintézeteknek, hogy milyen esetekben kell visszautasítaniuk szerencsejátékhoz kapcsolódó tranzakciókat. Az ügyfél által a tét befizetésére vagy a szerencsejáték szervező által az ügyfél részére a nyeremény kifizetésére szolgáló tranzakciókról van szó, amit abban az esetben utasítanak el a bankok, ha a szerencsejáték szervezőjének a számlaszáma (ami a tét befizetésére vagy nyeremény kifizetésére szolgál) szerepel a felügyelet honlapján közzétett tiltott számlaszámok között.