Több mint a duplájára nőtt azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akiknek a havi járandósága meghaladja a 300 ezer forintot 2022. januárjához viszonyítva. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint tavaly év elején még pusztán a nyugdíjasok 54,1 százaléka kapott 140 ezer forint feletti nyugdíjat, arányuk idén januárra 71 százalékra nőtt.
A friss adatok szerint 2023 februárjában 2 427 600 fő részesült nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban, ebből 1 986 700-an kaptak öregségi nyugdíjat a KSH szerint. Az öregségi nyugellátás átlagos összege 208 479 forint volt havonta. 2022 januárjában az öregségi nyugdíj átlagos összege még 164 102, vagyis 21,2 százalékkal emelkedett. Ennek hátterében a nagymértékű nyugdíjemelések, illetve a nyugdíjastársadalom fluktuációja áll. A frissen nyugdíjba vonulók ellátása jellemzően nagyobb, míg az elhalálozók ellátása jellemzően kisebb az átlagnál.
Az adatokból kiderül: míg 2022 januárjában 115 ezer idős kapott 300 ezer forint feletti öregségi nyugdíjat, 2023 év elején már 308 ezren részesülnek ilyen magas ellátásban – vagyis több mint a duplájára nőtt a számuk.
Látható az is, hogy a legmagasabb fizetési sávban a férfiak dominálnak: míg a nyugdíjas férfiaknak 2022-ben 8,5 százaléka több mint 300 ezret kapott havonta, addig a nőknek mindössze 3,4 százaléka. 2023-ban már a férfiaknak 19,1 százaléka, tehát csaknem minden ötödik nyugdíjas férfi kapott 300 ezer forint feletti összeget, a nőknek mindössze 10,2 százaléka, vagyis minden tizedik nyugdíjas nő.
KSH szerint 500 ezer forint feletti nyugdíjat 23 ezer férfi kap, míg a nők közül csak 12 ezren. A 300 ezer forint feletti járandósági kategóriákban egyedül a 300-399,9 ezer forint közötti sávban magasabb a nők száma, mint a férfiaké.
A KSH részletes adatokat közölt arról is, hogy megyénként és járásonként hogy alakul a nyugellátások összege. Az öregségi nyugdíj átlagos összege Budapesten volt a legmagasabb, 248 415 forint havonta. A legalacsonyabb Bács-Kiskun vármegye átlaga volt, de az átlagos ellátás összege Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben sem haladta meg a 190 ezer forintot.
A főváros mellett Pest vármegye öt járásában, valamint a Tiszaújvárosi járásban érte el a 230 ezer forintot az ellátás összege. A legalacsonyabb összegeket pedig a dél-alföldi Mórahalmi, Kisteleki, Kiskőrösi és az észak-alföldi Csengeri járásban mutatott ki a KSH, ahol nem érte el a 160 ezer forintot sem a nyugdíjak átlaga.
A KSH azt is tudatta, hogy a reálnyugdíjak reálkeresetekhez viszonyított értéke, azaz a nyugdíjak relatív pozíciója 2014-től 2021-ig romlott, 2022-ben azonban a nyugdíjak vásárlóerejének növekedése 2,3 százalékkal meghaladta a keresetekét. Az már más kérdés, hogy 2022 januárjában az átlagos öregségi nyugdíjösszegből – 164 102 forint – 358,3 kg fehérkenyeret, 3295 db tojást és 68,4 kg trappistát lehetett venni, míg 2023 januárjában az átlagnyugdíjból – 208 168 forint – már csak 231,3 kg fehérkenyeret, 2302 db tojást és 45,4 kg sajtot lehetett venni az átlagárak alapján.
Forrás: pénzcentrum.hu