Egy élsportoló élete már gyerekkorától kezdve eltér kortársai mindennapjaitól, hiszen rengeteg munkával, lemondással és áldozattal jár.

Tanulásra, szakmai profizmus elérésére az állandó fizikai igénybevétel mellett igen kevés sportágban adódik esély, így az aktív évek után az élsportolók anyagi szakadékba kerülhetnek.

A komoly jövedelmet hozó évek száma ráadásul igen korlátozott – sportágtól függően mindössze 10-20 év áll csak rendelkezésre ahhoz, hogy a további 40-50 évet megalapozzák és elkerüljék az anyagi kiszolgáltatottságot. Ha pedig család is van, akkor a feladat még nehezebb.

Az élsport utáni időszak anyagi biztonságát tudatosan kell megteremteni. A legtöbben jellemzően megtakarításban gondolkodnak. Azonban érdemes arra figyelni, hogy az biztonságos és likvid legyen, és a pénz meg is őrizze a vásárlóértékét!

Hogyan lehet ezt megvalósítani?

Az aktív időszak utánra szánt pénzt gyűjthetik a párnában és reménykedhetnek, hogy az infláció majd csekély lesz. Tény: az elmúlt 20 évben majdnem 70%-kal ér kevesebbet a pénzünk.

Betehetik a bankba is, ám a kamatok alacsonyak, így pénzük vásárlóértéke tovább csökken.

Mások megtakarítanak: tőkeképző programok, nyugdíjbiztosítás stb. A pénzüket másokra bízzák. Ehhez azonban nehezen tudnak hozzáférni menet közben, és ha hozzányúlnak, akkor elbúcsúzhatnak a kamatoktól, és gyakran csak a befizetett pénzük egy részét kapják vissza.

Akkor mégis mi a megoldás, ha biztonságosan, likviden és értékállóan akarunk félretenni pénzt az élsport utáni évekre?

Az elmúlt 20 évben csak a lakossági arany (befektetési arany) tudta ellensúlyozni a pénzromlást dollárban, euróban, forintban és még svájci frankban is.

Miért nem éltünk ezzel a lehetőséggel? Mert egyszerűen nem tudtunk arról, hogy létezik, nem tudtuk, hogy mennyire egyszerű és milyen könnyű megvásárolni, otthon tárolni és – ha szükség van rá –, akkor újra pénzre váltani.

A lakossági arany kézzelfogható biztonságot jelenthet az aktív évek után, miközben tartalékként is felhasználhatja, ha szükséges.