Saját ingatlan? Akarom! Ez egy tipikus reakció hazánkban.
Annyira, hogy sokan hajlandóak bevállalni egy hitelt, és 20-30 évre elköteleződni csak azért, hogy saját otthonban élhessenek. Svájci frankban is láttunk már ilyet…
Lehet más útja is az ingatlanvásárlásnak, ami talán küzdelmesebb, ám kevésbé jelent évtizedeken keresztüli kiszolgáltatottságot.
Például 10-15 évig gyűjthetünk is egy ingatlanra.
Erre a célra sokféle módon takaríthatunk meg pénzt. Érdemes biztonságos és likvid megoldást választani, és főképp olyat, ahol a pénzünk nem veszíti el a vásárlóértékét 10-15 év alatt!
Például betehetjük a párnába, és reménykedhetünk, hogy az infláció csak kis részét viszi el. Tény: az elmúlt 20 évben majdnem 70%-kal ér kevesebbet a pénzünk. Nyilván nem mindegy, hogy az összegyűjtött pénzből milyen ingatlant fogunk tudni megvenni!
Betehetjük a bankba is, ám a kamatok alacsonyak, így pénzünk vásárlóértékével együtt a majdani vásárlóértéke is egyre csökken, és elképzelhető, hogy addigra az álomlakás helyett már csak egy lehasznált garzonra futja.
Vannak, akik a pénzüket másokra bízzák, és például tőkeképző programokat, vagy lakáscélú megtakarítást indítanak. Ehhez azonban nehezen tudnak hozzáférni menet közben, és ha hozzányúlnak, akkor elbúcsúzhatnak a kamatoktól, és gyakran csak a befizetett pénzük egy részét kapják vissza.
Akkor hogyan lehet biztonságosan, likviden és értékállóan félretenni pénzt egy saját otthonra?
Az elmúlt 20 évben csak a lakossági arany (befektetési arany) tudta ellensúlyozni a pénzromlást dollárban, euróban, forintban és még svájci frankban is.
Miért nem éltünk ezzel a lehetőséggel? Mert egyszerűen nem tudtunk arról, hogy létezik, nem tudtuk, hogy mennyire egyszerű és milyen könnyű megvásárolni, otthon tárolni és – ha szükség van rá –, akkor újra pénzre váltani.
A lakossági arany kézzelfogható biztonságot nyújthat egy majdani ingatlanvásárláshoz, miközben tartalékként is felhasználhatja, ha szükséges.